Alapítvány létrehozása és eltartási szerződés
Fedezze fel az alapítvány létrehozása egyszerű lépéseit, és valósítsa meg közérdekű céljait professzionálisan.
Alapítvány létrehozása lépésről lépésre
Mi az alapítvány?
Az alapítvány létrehozása jogi folyamat, amely során egy tartós, közérdekű célt szolgáló szervezetet alapítunk. Az alapítvány olyan jogi személy, amely az alapító által rendelt vagyonnal, az alapító okiratban meghatározott célra jön létre. Működését a Polgári Törvénykönyv szabályozza, és fontos társadalmi szerepet tölt be a kultúra, oktatás, egészségügy vagy környezetvédelem területén.
Az alapításhoz szükséges feltételek
Az alapítvány létrehozásához szükséged lesz megfelelő vagyoni hozzájárulásra, amely általában 100.000-300.000 Ft között mozog a célok függvényében. Az alapítók lehetnek természetes személyek vagy jogi személyek is. Fontos, hogy az alapítvány célja tartós és közérdekű legyen, ezt részletesen ki kell fejteni az alapító dokumentumokban.
A szükséges dokumentumok
Az alapítás folyamatához számos dokumentum elkészítése szükséges:
- Alapító okirat (ügyvédi ellenjegyzéssel)
- Kuratóriumi tagok elfogadó nyilatkozata
- Összeférhetetlenségi nyilatkozatok
- Székhely használati jogcímét igazoló dokumentum
- Bírósági nyilvántartásba vételi kérelem
- Az alapítványi vagyon rendelkezésre bocsátásának igazolása
Ügyvédi közreműködés jelentősége
Az alapítvány létrehozása összetett jogi folyamat, ezért erősen ajánlott tapasztalt ügyvéd segítségét kérni. Az ügyvéd segít elkerülni a gyakori hibákat, mint például az alapító okirat hiányos megszövegezése, a kuratórium nem megfelelő összeállítása vagy az alapítványi célok nem egyértelmű meghatározása. Szakértői segítséggel a bejegyzési folyamat gyorsabban és zökkenőmentesebben halad.
Közhasznú vagy magánalapítvány?
Az alapítvány típusát a célok határozzák meg. Létrehozhatod közhasznú formában, amely adózási előnyökkel jár, de szigorúbb feltételeknek kell megfelelnie. A közhasznú státuszhoz közfeladatot kell ellátnia és megfelelő erőforrásokkal kell rendelkeznie. A döntést befolyásolja az is, hogy milyen támogatókra számítasz a jövőben.
A bejegyzési folyamat időtartama
A bejegyzés több hetet, akár hónapokat is igénybe vehet, attól függően, mennyire alaposan készítetted elő a dokumentációt. Hiánypótlási kérelmek esetén jelentősen elhúzódhat a folyamat, ezért is fontos a szakszerű előkészítés.
Eltartási szerződés a gyakorlatban
Mi az eltartási szerződés lényege?
Az eltartási szerződés alapvető célja olyan jogi megállapodás létrehozása, amely biztosítja az idős vagy gondozásra szoruló személy ellátását élete hátralévő részében. A jog ezt szerencseszerződésnek nevezi, mivel időtartama előre nem meghatározható, hiszen az eltartott haláláig tart. Fontos tudni, hogy a köznyelvben használt eltartási szerződés jogilag két formában létezhet: tartási szerződésként vagy életjáradéki szerződésként.
Tartási és életjáradéki szerződés közötti különbségek
A tartási szerződés lényege a személyes gondoskodás. Ez magában foglalja a lakhatás biztosítását, az étkeztetést, ruházattal való ellátást, a gondozást, betegápolást és szükség esetén a gyógyíttatást is. Mivel bizalmi viszonyon alapul, ezért személyhez kötött, és az eltartó általában nem bízhat meg mást a feladattal.
Az életjáradéki szerződés esetében az eltartásra jogosult személy vagyontárgyat, leggyakrabban ingatlant ajánl fel, cserébe pedig rendszeres havi pénzbeli juttatást kap. Itt nincs személyes teljesítési kötelezettség, akár jogi személy is lehet a kötelezett.
Az eltartási szerződés kockázatai
Mint minden szerencseszerződésnél, az eltartási szerződésnél is vannak kockázatok. Az eltartott számára kockázatot jelent, hogy a szerződést követően az eltartó nem teljesíti kötelezettségeit. Ennek kiküszöbölésére érdemes az ingatlanra tartási jogot bejegyeztetni, amely teherként jelenik meg a tulajdoni lapon.
Az eltartó számára kockázat, hogy nem tudható előre, mennyi ideig kell gondoskodnia az eltartottról, így előfordulhat, hogy az általa nyújtott szolgáltatások értéke jelentősen meghaladja az ellenszolgáltatásként kapott vagyon értékét.
Mikor érvénytelen az eltartási szerződés?
A bíróságok jóerkölcsbe ütközőnek tekintik az olyan szerződést, amikor a tartást vállaló személy előre tudja, hogy az eltartott gyógyíthatatlan betegségben szenved, és rövid időn belül várható a halála. Színlelt szerződésnek minősül, ha valójában nem tartásról, hanem ajándékozásról van szó, amelynek célja például egyes örökösök kirekesztése az örökségből.
Hasznos tanácsok szerződéskötéshez
Az eltartási szerződés megkötésekor részletesen szabályozni kell a jogosultat megillető szolgáltatásokat. Az eltartónak érdemes pontos nyilvántartást vezetnie a gondozással kapcsolatos tevékenységeiről és költségeiről. A jogosult mindig kérje az ingatlan átruházásakor a tartási jog bejegyzését biztosítékként.
A szerződés nemcsak idegenekkel, hanem családtagokkal is köthető, de ilyenkor a szerződés alapján nyújtott tartásnak többletszolgáltatásokat kell tartalmaznia a törvényi kötelezettségeken túl.
